A félelem meghatározó szerepe életünk összes területén
Ebben az írásomban betekintést nyerhetünk egy olyan alap és mindennapos „problémára”, mint a félelem. Igyekszem példákkal és egyéb technikákkal bemutatni, hogy folyamatában hogyan tudjuk teljesen kiűzni a gondolkodásunkból.
Mindenkinél előfordult már, hogy élete során eluralkodott rajta a félelem és bizonyos dolgokat ennek köszönhetően (sajnos, vagy nem sajnos) nem sikerült véghez vinnie. A félelemre negatív dologként gondolunk, viszont egyes embereknél még pozitívan is hathat a félelem jelenléte. Ösztönözheti, vagy akár teljesen eltántoríthatja az illetőt attól a bizonyos dologtól. Egy picit gondoljunk bele mélyen, hogy milyen tényezők okozhatják félelmeink kialakulását.
Mivel tápláljuk magunkban?
Mi történik velünk, ha hagyjuk eluralkodni a félelmet magunkban?
Mivel lesz könnyebb az életünk tőle, hogyha nem kezdünk el vele foglalkozni?
Itt vannak azok a kérdések, amiket szükségszerű feltenni magunkban és elemezni a lelkünket, hogy minek mi lehet az okozója. Igen, vannak olyan esetek, akik nem tudnak mit kezdeni ezzel az érzéssel és annyira eluralkodott bennük a félelem, hogy úgy mondd az teljesen átvette az életük irányítását. Ebben az esetben ne szégyelljünk szakemberhez fordulni. Nem ciki szakembert felkeresni, hanem pont egy olyan lehetőséget ragadunk meg az életünkben, aminek a segítségével boldogabb és nyugodtabb életet tudnánk élni egy kis lökettel.
Eddig nagyon sokszor előfordult, hogy féltem. Féltem, hogy nem lesz sosem egy normális állásom, nem találom meg a helyem az életben, mi lesz ha az akkori párkapcsolatomnak vége lesz, mi lesz ha szeretteimmel olyan dolog történik, ami visszafordíthatatlan, mit gondolnak rólam…? Az imént számos példát írtam, ami nagyon erős félelemmel párosult. Ennek következtében jött a kiszolgáltatottság érzése, egy örökös megfelelés, bizonytalanság, önbizalomhiány és még sorolhatnám. Eljött annak az ideje, hogy szembe kellett néznem bizonyos dolgokkal. Leültem magammal, és elkezdtem elemezni, hogy miért érzek így, miért félek ilyen dolgoktól. Sokat segített az, hogy elfogadtam és beláttam olyan dolgokat, amivel nem tudok mit kezdeni. Ebből következett, hogy elgondolkoztam, mit fejleszthetnék magamban, majd szépen elkezdtem építeni a pozitív érzéseket, gondolatokat. Szembe tudtam nézni azzal, hogy igen, én félek attól, hogy … beismertem és nem érdekelt, hogy más mit gondol, mert ha megtalálod saját magad és tudod, hogy milyen ember vagy a hibáiddal együtt, amin folyamatosan dolgozol, akkor kit érdekel, hogy ki mit gondol? Természetesen ezek a dolgok, a „változás folyamata”, nem volt egyszerű. Nem azonnal jöttek a visszajelzések, hanem szépen lassan. A félelem mindig ott motoszkált, „na akkor mikor csaphatok le rá” „mikor van a gyenge pont, amikor megfoghatom”.
Egyet elárulok: ha ezzel tudatosan foglalkozol, saját magaddal, a belső érzéseiddel, gondolataiddal, hogy mit üzen neked és hallgatsz is rá, akkor ez enyhülni fog, majd egy idő után eltűnik. Ahhoz, hogy fejlődjünk, igenis a félelmeinkkel szálljunk szemben és ne engedjük, hogy elvigyen egy olyan útra, ahova nem szeretnénk eljutni. Számos félelmek nem győzöm hangsúlyozni: jelzésértékűek. Azzal nyugtasd magad, hogy egyáltalán nem vagy ezzel egyedül.- Gondolom ezt a mondatot, sokszor hallottátok már.
Vannak azok az emberek is, akik azt mondják, hogy ők nem félnek. Viszont ilyen nincs. Ez egy védekezés, ami rögtön elárulja a másikat, hogy „dehogynem”, viszont annyi sérülést szerzett az évek során, hogy inkább az ellenkezőjét mutatja kifelé a nagyközönségnek. Sokat tud segíteni ha a félelmeinket ki tudjuk adni magunkból, akár egy barátnak, családtagnak, szerelmünknek, viszont azt sosem szabad elfelejteni, hogy ezeken a dolgokon csak is „Én, mint jómagam, ott legbelül” fog igazán segíteni. Ha azokat a dolgokat betartod, hogy foglalkozol magaddal, oda figyelsz, hogy mire vágysz, elfogadod saját magad és elfogadod azt, hogy dolgozni kell és építkezni, hogy minél több pozitív dolog legyen benned, akkor elkezdenek enyhülni a negatív dolgok. Abba gondoljunk bele, hogy ez nem csak nekünk jó, hanem a körülöttünk lévőknek is, a szeretteinknek. Az ember nagyon szereti a pozitív gondolkodású társaikat, akik előre viszik és nem vissza húzzák. Azt a hibát sem szabad elkövetni, hogy folyamatosan mondjuk ezeket a félelmeinket másnak, még akkor is ha ő azt mondja, hogy „mondd csak nyugodtan..” mert nem tudhatjuk azt, hogy abban a másik emberben mit indítunk el, milyen lelkiállapotban van és mit visz haza belőle. Aki lelkileg nincs abban az állapotban (természetesen ő tehet róla, mert miért hagyta, hogy a másik elvegye a kedvét), azt könnyen ki lehet billenteni a meglévő hangulatából. Itt nem arra gondolok, hogy ne legyünk megértőek és empatikusak, hanem túlzottan nem szabad magunkra venni mások dolgait, ez esetben félelmeit.
A félelem az én szemszögemből így néz ki. Ha ezeket a kérdéseket felteszed és ha leülsz magaddal, meghallgatod, hogy mi, hogyan, miért van ott legbelül és őszinte vagy magaddal, akkor ott lesz a kérdéseidre a válasz.
Ha segítségre van szükséged, úgy érzed, hogy kell egy pici löket, akkor keress engem bizalommal, valamelyik elérhetőségem egyikén. Egyet ne felejts el: képes vagy arra, hogy változz! Csak is rajtad múlik, hogy milyen eszközökhöz nyúlsz és hogy hogyan használod.
WirZen Coaching